Visszafordulási arány, vagy „bounce rate” alatt azon látogatók arányát értjük, akik a belépési oldalról, vagy kezdőlapról egyből el is hagyják az oldalt. Ez a mérhető adat a látogatás minőségét mutatja. Minél alacsonyabb ez a százalékban kifejezett érték, annál jobb. Nyilvánvaló, hogy egy magas visszafordulási arányból arra következtethetünk, hogy a webhely belépési oldala nem releváns, vagy nem tetszetős, esetleg nem bizalomgerjesztő a látogatók számára. Természetesen a magas bounce rate a konverziók arányának csökkenését is jelenti. Kétségtelen, hogy a keresőoptimalizálás vagy keresőmarketing kárba vész, ha a látogatók nagy része visszafordul az oldalról. De ha tovább olvasod, megtudhatod, hogy a visszafordulási arány egyike a rangsorolási tényezőknek, amiket a Google használ.

A visszafordulási arány és a SEO

Amint azt már előre vetítettük a ragsorolási tényezők között is szerepel a bounce rate, így nem véletlen, hogy foglalkozunk vele. Nyilvánvaló, hogy a netszemét, a nyilvánvaló spam hatalmas bounce rate-et generál. Egy ilyen oldalról senki sem fog tovább kattintani. Így tehát a bounce rate rangsorolási tényezőként való használata csökkenti az esélyét, hogy a Google találatai között netszemetet találjunk, és növeli annak az esélyét, hogy releváns és jól átlátható, könnyen érthető tartalomra bukkanjunk.

Mit tehetek, hogy ne forduljanak vissza?

Feltételezem, hogy olvasóim nem spam oldalakat készítenek, hanem olyan tartalmakat hoznak létre, amik valaki számára érdekesek, vagy hasznosak lehetnek. Ez esetben talán a legrosszabb az, ha a weblap designja ódivatúnak tűnik, nem átlátható az oldal vagy egészében nem bizalomgerjesztő. Ez arra késztetheti a felhasználót, hogy visszaforduljon.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy adott keresőkulcsszóra a felhasználó egyáltalán nem tartja relevánsnak az oldalt, így meg se nézi mi van „beljebb”. Ez olyankor fordul elő, ha az oldalon több téma szerepel, és több eléggé különböző kulcsszóra próbáljuk optimalizálni. Ha például egy cég tulajdonában van egy marosvásárhelyi és egy debreceni szálloda is, akkor nem szerencsés, ha a kettőnek egy domaint választunk, hiszen a visszafordulásról a látogató egy pillantással dönt általában. Ha első ránézésre egy debreceni szálloda weblapjának tűnik az oldal, akkor el is vesztettük a látogatót, aki Marosvásárhelyen keresett hotelt.

A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a weblapok, amik nehezen töltődnek be, vagy teljesen Flashben/Silverlightban készültek sokkal nagyobb visszafordulási arányt generálnak. Hatványozottan igaz ez a Silverlight esetében, hiszen a felhasználók egy része nem rendelkezik a pluginnel. A felhasználók egy része ugyancsak gyorsan lezárja azokat az oldalakat, ahol egyből elindul a hangos video vagy zene.

Sokan a domain regisztráción szeretnének spórolni, így többnyelvű oldalakat egy domainen helyezik el. Ez azt eredményezheti, hogy a kezdőlap nyelvét nem érti meg a látogató. Legtöbb esetben nem fogja megkeresni a nyelvválasztó gombot, hanem simán elkattint egy általa érthető nyelvű weblap reményében. Mi azt ajánljuk, hogy minden nyelvnek külön domaint hozzál létre. Ez a későbbiekben nagyon megkönnyíti a SEO munkát, de akár a reklámkampányt is. Nagyon sok erdélyi magyar cég két vagy háromnyelvű oldallal rendelkezik, viszont csak egy domainnel. Ebben az esetben a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámjaikon a weblap domainneve szerepel általában, ahol legtöbbször a román nyelv a kezdőlap nyelve. Még akkor is, ha magyar nyelvű médiáról van szó. Ennek pedig a oka az, hogy a magyar nyelvű oldal túl hosszú és legtöbbször nehezen megjegyezhető URI-t jelentene. Egy fiktív példa erre: http://www.macs.ka/index.php?lang=macska. Ugye mennyivel egyszerűbb lenne, ha két különböző nyelvű weblap lenne két külön domainen. Erre szerintem jó példa az exprimate.com és az exprimate.ro. Ez ugyanannak a weblapnak magyar illetve román nyelvű változata.

Honnan tudja a Google, ha visszafordulsz?

Ez természetesen nem publikus, de nagyon sok lehetősége van rá. Egyrészt, ha a felhasználó pár másodperccel a kattintás után már találatra kattint, esetleg új keresőkulcsszavakkal próbálkozik, az nyilvánvaló a kereső számára, hogy az előző keresés eredménye nem volt kielégítő. Meg aztán ott van a Google Toolbar, ami gazdag információforrás a keresőalgoritmusok számára. Ezen felül köztudott, hogy a Google egyes internetszolgáltatók és Internet Exchangek adatait is licenszeli. És persze lehetnek kevésbé nyilvánvaló módszerek is. Több SEOs fórumon és blogban is vannak példák, amik bizonyítják ezt. Talán ez a blogbejegyzés tartalmazza a legnyilvánvalóbb bizonyítékot.